Hamiltonstovare— kutyafajta
Svéd magányos vadász, Hamilton gróf tenyésztésével.
Más néven: Hamiltonstovare, hamiltonstovare, Hamiltonstovare, hamiltonstovare, Hamiltonstovare, hamiltonstovare
Gondozás és tartás
Jellemzők
Bemutatkozás
Bemutatkozás
A Hamiltonstövare sokoldalú, elegáns megjelenésű kopó: vadászkutya, kiállítási kutya és családi társ is lehet egyben. Erős szaglása miatt hajlamos követni a nyomot, és ha elindul, sokáig nem biztos, hogy visszatér, ezért ennél a fajtánál különösen fontos a biztonságos kerítés és a póráz használata.
A legtöbb szagkövető kopóhoz hasonlóan önálló gondolkodású, ugyanakkor a Hamiltonstövare nemcsak szagra, hanem látványra is erősen reagálhat, így kifejezett zsákmányszerző ösztöne van. Emiatt jól szerepelhet olyan sportokban, ahol a mozgó „préda” követése a feladat, például műnyulas futtatásban.
Otthon általában nyugodt, kényelmes természetű kutya, aki nem igényel bonyolult ápolást, és többnyire keveset vedlik. Nagyon ételmotivált, ami megkönnyítheti a tanítását, bár kopóként makacsabb, önállóbb lehet. Az alapengedelmesség jól fejleszthető nála, de a magas szintű versenyengedelmesség általában nem az a terület, amelyben a fajta igazán kiemelkedik.
A Hamiltonstövare ritka fajta, ezért egyes országokban nehéz hozzájutni megbízható tenyésztőtől. Az Egyesült Államokban különösen korlátozott az elérhetősége, és előfordul, hogy vidéki menhelyeken is felbukkannak példányai. A fajta neve nagyjából így ejthető: „Ham-mil-ton-stöv-vá-re”.
Leírás
A Hamiltonstövare sokoldalú, elegáns megjelenésű kopó: vadászkutyaként, kiállítási kutyaként és családi társként is megállja a helyét. Erős szaglása miatt hajlamos önállóan követni a nyomokat, és ha elszabadul, nem biztos, hogy hamar visszatér. Emiatt ennél a fajtánál különösen fontos a póráz használata és a biztonságosan bekerített udvar.
Más szagkövető kopókkal ellentétben nemcsak szagra, hanem látványra is nagyon erős zsákmányösztönnel reagál, ezért jól teljesíthet olyan sportokban, ahol mozgó cél után kell futnia. Otthon általában nyugodt, kényelmes, kevés gondozást igénylő kutya, és többnyire nem vedlik erősen. Erősen motiválható jutalomfalattal, így következetes, pozitív módszerekkel jól tanítható, bár kopós makacssága miatt a magas szintű versenyengedelmesség nem feltétlenül az ő terepe.
A fajta egyik legnagyobb kihívása a ritkasága. Az Egyesült Államokban például nagyon kevés tenyésztő foglalkozik vele, ugyanakkor időnként mentésre szoruló Hamiltonstövare-k is felbukkannak vidéki menhelyeken, különösen az ország délkeleti és Appalache-térségéhez tartozó államaiban.
Leírás
A Hamiltonstövare egy gazdagon színezett, fekete-fehér-cser jegyeket viselő svéd szagkutya, amelyet angol foxhoundok és német kopók keresztezésével alakítottak ki. A fajta kialakítása gróf Hamilton nevéhez fűződik, aki lelkes kopótenyésztő volt. A Hamiltonstövare-t elsősorban apróvad vadászatára tenyésztették ki, és többnyire egyedül dolgozik, nem falkában. Kiváló szimatáról, kitartó nyomkövetéséről és a vad nyomán hallható, tiszta, erős hangjáról ismert. Ezek a tulajdonságok, valamint a célszerű, atletikus testfelépítés tették igazán eredményes skandináv vadászkutyává. A fajta 1886-ban jelent meg először svéd kiállításokon.
Történet
Történet
A Hamiltonstovare Svédországból származik, és a fajta kialakítása az 1800-as évek végére nyúlik vissza. Megalkotója Adolf Patrick Hamilton gróf volt, aki olyan erős, kitartó kopót szeretett volna, amely nehéz terepen és zord időjárási körülmények között is megbízhatóan vadászik nyúlra és rókára. Svédország erdős, hegyes vidékei miatt fontos szempont volt az ügyesség, az alkalmazkodóképesség és a jó állóképesség is.
A fajta kialakításához angol foxhoundokat, harriereket, valamint három, mára kihalt német kopófajtát használtak: a kurlandi kopót, a holsteini kopót és a heiderbrackét. A Hamiltonstovare alapító egyedeiként gyakran említik Hamilton gróf két kutyáját, Pangot és Stellát.
A fajtát Svédországban először 1921-ben mutatták be. Akkoriban még svéd kopóként ismerték, később azonban a nevét a fajta megalkotójának tiszteletére Hamiltonstovare-ra változtatták. Angol rokonaival ellentétben nem falkában való vadászatra tenyésztették, hanem arra, hogy egyedül vagy párban dolgozzon.
Svédországban a Hamiltonstovare ma is betölti eredeti szerepét vadászkutyaként, és hazájában kedvelt fajta. Az utóbbi időben a világ más részein is egyre többen felfigyeltek rá, bár például az Egyesült Államokban továbbra is ritkaságnak számít.
Eredeti feladat
A Hamiltonstovare Svédországból származik, és a fajta kialakítása az 1800-as évek végére nyúlik vissza. Megalkotója Adolf Patrick Hamilton gróf volt, aki olyan erős, kitartó kopót szeretett volna, amely nehéz terepen és zord időjárási körülmények között is megbízhatóan vadászik nyúlra és rókára. Svédország erdős, hegyes vidékei miatt fontos szempont volt az ügyesség, az alkalmazkodóképesség és a jó állóképesség is.
A fajta kialakításához angol foxhoundokat, harriereket, valamint három, mára kihalt német kopófajtát használtak: a kurlandi kopót, a holsteini kopót és a heiderbrackét. A Hamiltonstovare alapító egyedeiként gyakran említik Hamilton gróf két kutyáját, Pangot és Stellát.
A fajtát Svédországban először 1921-ben mutatták be. Akkoriban még svéd kopóként ismerték, később azonban a nevét a fajta megalkotójának tiszteletére Hamiltonstovare-ra változtatták. Angol rokonaival ellentétben nem falkában való vadászatra tenyésztették, hanem arra, hogy egyedül vagy párban dolgozzon.
Svédországban a Hamiltonstovare ma is betölti eredeti szerepét vadászkutyaként, és hazájában kedvelt fajta. Az utóbbi időben a világ más részein is egyre többen felfigyeltek rá, bár például az Egyesült Államokban továbbra is ritkaságnak számít.
Tudtad?
Tudtad?
A hamiltonstövare Svédország egyik legkedveltebb kutyafajtája.
A fajtát több néven is ismerik: hamiltonstövare, Hamilton-kopó vagy svéd rókakopó. Mindegyik elnevezés ugyanarra a fajtára utal.
Bár termete alapján akár nagyobb vad üldözésére is alkalmasnak tűnhet, a hamiltonstövarét hagyományosan nem szarvas vadászatára tenyésztették. A fajta kialakítása során fontos szempont volt, hogy ne kövesse a szarvas nyomát.
A svéd néphagyományban is felbukkan: egy Karo nevű hamiltonstövare a Tomten nevű apró manó társa, és a történetek szerint együtt segítik a ház körüli munkákat végző asszonyokat.
A „Tetovált lány” című regényben Mikael Blomkvist karakteréről azt írják, hogy volt egy svéd rókakopója, vagyis hamiltonstövaréja, amelyet nyúlvadászatra használt.
A hamiltonstövare a kopók közé tartozik, erős szaglással, kitartással és kifejezett vadászösztönnel.
Egészség és gondozás
Egészségi megjegyzések
A Hamiltonstövare általában egészséges, ellenálló fajta, és öröklődő betegségeket viszonylag ritkán diagnosztizálnak náluk. Előfordulhat csípőízületi diszplázia vagy epilepszia, de ezek nem számítanak gyakori problémának.
Kölyök- és fiatal korban fontos kerülni a túlzott terhelést, amíg a növekedési zónák le nem záródnak. A túl sok futás, ugrálás vagy megerőltető mozgás ebben az időszakban megterhelheti az ízületeket.
A fajta a meleget sem viseli különösen jól. Körülbelül 27 °C feletti hőmérsékletben ne maradjon hosszú ideig a szabadban, mindig legyen számára árnyék, friss víz és hűvös pihenőhely.
Egészség
A Hamiltonstövare általában egészséges, ellenálló fajta, és öröklődő betegségeket viszonylag ritkán diagnosztizálnak náluk. Előfordulhat csípőízületi diszplázia vagy epilepszia, de ezek nem számítanak gyakori problémának.
Kölyök- és fiatal korban fontos kerülni a túlzott terhelést, amíg a növekedési zónák le nem záródnak. A túl sok futás, ugrálás vagy megerőltető mozgás ebben az időszakban megterhelheti az ízületeket.
A fajta a meleget sem viseli különösen jól. Körülbelül 27 °C feletti hőmérsékletben ne maradjon hosszú ideig a szabadban, mindig legyen számára árnyék, friss víz és hűvös pihenőhely.
Táplálkozás
A Hamiltonstövare hideg időjáráshoz jól alkalmazkodó fajta, és egyes gabonaféléket nem mindig tolerál megfelelően. Emiatt sok egyed számára a gabonamentes étrend lehet a legjobb választás. Általában nem hajlamos kifejezett ételallergiákra, de ha gabonamentes, jó minőségű táplálékot kap, rendszerint jól fejlődik és jó kondícióban tartható.
Kölyökkorban érdemes állatorvossal és a tenyésztővel egyeztetni az etetések gyakoriságáról, felnőtt korban pedig arról, milyen összetételű étrend támogatja legjobban az egészségét és a hosszú, aktív életet. Mindig legyen előtte tiszta, friss ivóvíz.
Ápolás
A Hamiltonstövare ápolása egyszerű, bundája kevés törődést igényel, és könnyen tisztán tartható. Szezonálisan vedlik, főként tavasszal és ősszel, de ilyenkor is általában csak kis vagy mérsékelt mennyiségű szőrt hullat. Nem jellemző rá a nyáladzás, és ritkán van erős „kutyaszaga”.
Havonta egy fürdetés többnyire elegendő, emellett fontos a rendszeres körömvágás és a fogak ápolása. Ezekkel az alapvető teendőkkel a Hamiltonstövare ápolt és egészséges megjelenésű marad.
Mozgás
A Hamiltonstövare aktív, energikus fajta, de otthon általában képes nyugodtan pihenni is. Egyik nap szívesen heverészik a kanapén, másnap pedig örömmel indul hosszabb kirándulásra. Naponta legalább 20 perc szabad mozgásra van szüksége biztonságos, zárt területen, emellett fontos számára a mentális elfoglaltság is, például keresős játékok, tanulás vagy feladatok.
Nagyon értelmes kutya, aki szeret a családjával együtt lenni, és örömét leli abban, ha közös programokban vehet részt. Mivel kopófajta, erősen vezeti az orra, ezért könnyen elindulhat egy érdekes szag nyomán. Emiatt ajánlott számára a jól körbekerített kert, illetve séta közben a biztonságos pórázhasználat.
Nevelés és tanítás
A hamiltonstovare nagyon figyelmes, érzékeny kutya, amely erősen kötődik a családjához. Ébersége és jó taníthatósága miatt bizonyos feladatokra, például egészségi állapottal kapcsolatos jelzésekre vagy pszichés támogatást igénylő helyzetek jelzésére is alkalmas lehet megfelelő képzéssel.
Családi kutyaként általában barátságos és nyitott, sokféle emberrel és állattal jól kijöhet. Fontos azonban számolni erős vadászösztönével: rágcsálók, kisebb háziállatok, illetve egyes macskák mellett nem mindig ideális választás. A fajta többnyire nagyon motiválható jutalomfalattal, ezért következetes, pozitív megerősítésen alapuló neveléssel sok mindent szívesen és gyorsan megtanul.
Tenyésztés előtti szűrések
Jó tenyésztési gyakorlat és szűrések
A felelős tenyésztőknek legalább azokat a vizsgálatokat érdemes elvégezniük a tenyésztés előtt, amelyek ennél a fajtánál különösen fontosak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ezek az egészségi problémák számottevő kockázatot jelenthetnek a Hamiltonstövare esetében.
A genetikai változatosság megőrzése kiemelten fontos. Minél szélesebb a genetikai háttér, annál nagyobb az esélye annak, hogy csökkenthető bizonyos öröklődő gondok előfordulása.
Egy adott kutya vizsgálati eredményeit is érdemes ellenőrizni, beleértve a DNS- és szűrővizsgálatok eredményeit, valamint a leendő alom szüleinek beltenyésztettségi mutatóját. Ez segít felelősségteljesebb döntést hozni, ha valaki tenyésztésre szánt kutyát választ.
DNS-tesztelés
Jelenleg ehhez a fajtához nem kínálunk külön, fajtaspecifikus DNS-vizsgálati csomagot, de többféle egyedi genetikai teszt közül választhatsz. Ha szeretnél többet megtudni, és megnéznéd a teljes kínálatot, kattints ide.
Egészséges tenyésztés
2025 folyamán átfogó felülvizsgálatot végeztünk a fajtatiszta kutyák egészségével kapcsolatos munkánkról, és ennek alapján egy új szemléleti keretet dolgoztunk ki az egészséges tenyésztés támogatására. Ez a megközelítés a tenyésztési döntéseknél minden olyan egészségügyi és jóléti szempontot figyelembe vesz, amely bármely kutyafajtánál vagy kutyatípusnál fontos lehet, és továbbviszi a korábbi fajtaegészségügyi tervek céljait.
A keret három fő területre összpontosít: - beltenyésztés és genetikai sokféleség - testfelépítés - fajtára jellemző betegségek és általános jóllét
Ennek a rendszernek az előnye, hogy azonos kihívással küzdő fajtákat együtt lehet kezelni, így célzottabb támogatás nyújtható, a tenyésztői közösségek pedig hasznos tapasztalatokat és tudást oszthatnak meg egymással. A korábbi egészségügyi és megőrzési tervekben szereplő intézkedések és prioritások fokozatosan ebbe az új keretbe kerülnek át.
További információk később is elérhetők lesznek, ahogy a megközelítés fejlődik és egyre inkább alkalmazhatóvá válik az Affenpinscher fajtára is.
További egészségügyi információk
Ha kérdése van az ausztrál terrier egészségével kapcsolatban, vagy aggálya merül fel egy konkrét egészségi problémával kapcsolatban, érdemes állatorvoshoz fordulnia. Hasznos segítséget jelenthet az adott fajta egészségügyi felelőse is, aki a fajtaklubokkal együttműködve a fajta egészségének és jólétének képviseletével foglalkozik. Ő az egészséggel kapcsolatos kérdésekben kapcsolattartóként működik, és szükség esetén a fajta érdekében egyeztet az illetékes szervezetekkel. Az elérhetőségekről a tenyésztési és egészségügyi támogató csapat tud tájékoztatást adni.
További tenyésztési információk
Jelenleg ehhez a fajtához nem tartoznak további, külön fajtaspecifikus tenyésztési korlátozások.
Az egészségügyi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az állatorvos szakmai tanácsát.
Gyakori kérdések
- Milyen nagyra nő a Hamiltonstovare?
- A Hamiltonstovare mérete: Kb. 48–61 cm marmagasságú, Kb. 18–34 kg.
- Mennyi ideig él egy Hamiltonstovare?
- A Hamiltonstovare várható élettartama: 14-17 év.
- Mennyi mozgást igényel a Hamiltonstovare?
- A Hamiltonstovare mozgásigénye: High Energy.
- Családba való a Hamiltonstovare?
- A Hamiltonstovare gyerekekkel való összeférhetősége: Good With Children.
- Sokat vedlik a Hamiltonstovare?
- A Hamiltonstovare szőrhullása: Moderate.
- Milyen a Hamiltonstovare temperamentuma?
- sokoldalú, fürge, méltóságteljes
Fajtaszabvány
Bevezetés
A Hamiltonstövare fajtaszabványa azt írja le, milyen legyen az ideális egyed külleme, temperamentuma és mozgása, hogy a fajta megőrizze eredeti, munkára alkalmas jellegét. A legfontosabb a jó egészség és a kiegyensúlyozott testfelépítés: a túlzás vagy bármely olyan vonás, amely rontja a kutya épségét, nem kívánatos. Ha egy tulajdonság előnyös, annak is csak mértékkel szabad megjelennie. Minden olyan szín, jelleg vagy testi sajátosság, amely elfogadhatatlannak számít, a kiállítási értékelésben nem kaphat elismerést.
Rövid történeti áttekintés
Svédországban már a 16. századtól ismertek voltak az illat alapján vadászó kopók. A vadászat sokáig csak az uralkodó réteg és a nemesség kiváltsága volt; a parasztság számára csak a 18. század végén vált lehetővé a vadászat. Ezt követően a korábban főként előkelőknél tartott kopók szélesebb körben is elterjedtek.
A Hamiltonstövare eredetét több vadászkutya-vonal keveredéséhez kötik, többek között dél-német és svájci kopókhoz, valamint foxhoundokhoz és harrierekhez. Az 1886-os első svédországi kutyakiállításon 189 illatkopó szerepelt, köztük Pang és Stella, Adolf Patrik Hamilton gróf tulajdonában. Ezt a párost tekintik a Hamiltonstövare, vagyis az eredetileg svéd kopóként ismert fajta alapjának. A fajta 1921-ben kapta a Hamiltonstövare nevet Hamilton gróf tiszteletére, aki a fajta kialakításában és a svéd kennelélet megszervezésében is fontos szerepet játszott.
Általános megjelenés
A Hamiltonstövare látványos, háromszínű, elegáns, magabiztos megjelenésű kutya. Teste téglalap alakú, jó arányú, szívós és egészséges benyomást kelt. Erőt és kitartást sugároz, de sosem tűnik nehézkesnek. A kannak és a szukáknak egyértelműen elkülönülő megjelenésűeknek kell lenniük.
Fontos arányok
A test téglalap alakú, a fej pedig megnyúlt. A mellkas mélysége a marmagasság felének felel meg.
Jellemző viselkedés
Nyugodt, kiegyensúlyozott vadászkutya, barátságos és nem túlzottan heves természetű.
Fej és koponya
A fej hosszúkás, téglalap formájú, a koponya enyhén ívelt és közepesen széles. A tarkócsont nem túl hangsúlyos. A stop jól kifejezett, de nem túl erős. Az ajkak nem túl csapottak. Az orrhát egyenes és a koponya vonalával párhuzamos. Az orr mindig fekete, jól fejlett, nagy orrnyílásokkal. A felső ajkak teltek, de nem lógnak túlzottan.
Szemek
Mandula alakúak, sötétbarnák, nyugodt tekintettel.
Fülek
Elég magasan tűzöttek. Ha a fület az állkapocs mellé húzzuk, nagyjából a fang közepéig ér. Figyelő helyzetben csak kissé emelkedik meg a koponya vonala fölé. Puha, egyenes lelapulású, és az elülső szélük nem fordul ki.
Fogazat
Erős állkapcsok, tökéletes, szabályos és teljes ollós harapással.
Nyak
Hosszú, erőteljes, szépen simul a vállakhoz. A nyaki bőr rugalmas és szorosan illeszkedő.
Elülső testrész
A vállak izmosak és jól döntöttek. Elölről nézve az elülső lábak egyenesek és párhuzamosak. A felkar hosszú és jól szögellt a vállhoz. A könyökök szorosan illeszkednek a testhez.
Törzs
A hát egyenes és erőteljes. A ágyék erős, széles és izmos. A keresztcsont enyhén lejtős és jó hosszúságú. A mellkas mély, a bordák mérsékelten íveltek, a hátsó bordák arányosan hosszúak. Az alvonal csak enyhén emelkedik.
Hátulsó testfél
Jó szögelésű. Hátulról nézve erős és párhuzamos. A combok szélesek és jól izmoltak.
Mancsok
Tömöttek, oválisak, előre nézőek, rövid, jól ívelt ujjakkal. A talppárnák fejlettek és szilárdak. A mancsok rövidek és kemények.
Farok
Alacsonyan tűzött, a keresztvonallal egy vonalban indul. Elég széles tövű, a vége felé elkeskenyedő, és a csánkig ér. Egyenesen vagy enyhén kard formában hordott. Mozgás közben emelve viseli, de nem emeli a hátvonal fölé.
Mozgás
Szabad, tágas és hosszú lépésű mozgás jellemzi. A hátsó lábak erőteljes lendületet adnak. Hátul nem szabad közel lépnie.
Szőrzet
A szőr két rétegből áll. Az aljszőr rövid, sűrű és puha, télen különösen tömött. A fedőszőr erősen időjárásálló, és szorosan fekszik a testre. A farok alsó oldalán a szőr hosszabb, de nem alkot zászlót. Az ujjak között bőséges szőrzet található.
Szín
Háromszínű. Felnőtt kutyánál a fekete szín köpenyszerűen borítja a testet, és folytatódik a nyak felső részén és a farok felső oldalán. A cser szín a fejen, a füleken, a lábakon, a nyak oldalán, a vállakon, az alsó testen, a combokon és a farok alsó oldalán található. A cser árnyalata az aranyszíntől a mély, rozsdásvörösig terjedhet. Felnőtt kutyánál nem kívánatos, ha a fekete és a cser területek élesen nem különülnek el. A fehér jegyek megjelenhetnek a fangon, a torokon, a mellkason, a farok végén, a lábszár alsó részén és a mancsokon. A nyakon nagy fehér folt vagy teljes fehér gallér nem kívánatos. A fehér jegyek hiánya erősen nem kívánatos. A három szín egyikének sem szabad dominálnia. A fajtára jellemző színeloszlás nagyon előnyös. Bármely más szín vagy színkombináció elfogadhatatlan.
Méret
Kanok: 53–61 cm, ideális magasság 57 cm. Szukák: 49–57 cm, ideális magasság 53 cm.
Hibák
Minden eltérés a leírtaktól hibának számít, és a hiba megítélése az eltérés mértékétől, valamint a kutya egészségére és jólétére gyakorolt hatásától függ.
Megjegyzés
A kanoknak két, láthatóan normális, teljesen leszállt heréjének kell lennie a herezacskóban.
Fontos megjegyzés leendő kölyökvásárlóknak
A megadott méretek az ideális fajtajellegre vonatkoznak, de egy-egy kutya lehet ennél kisebb vagy nagyobb is. A szabvány a kívánatos típust írja le, nem garantálja, hogy minden egyed pontosan eléri a megadott marmagasságot vagy testsúlyt.
Fajtaszabvány összefoglaló
A Hamiltonstövare fajtastandardjának rövid, közérthető összefoglalója
A Hamiltonstövare svéd eredetű, közepes termetű kopó, amelyet hagyományosan nyúl és róka vadászatára használtak. Önállóan dolgozó, csapázó vadászkutya, nem falkakopó. Megjelenésében arányos, erős és kitartó benyomást kelt, de nem lehet nehézkes vagy durva felépítésű. A kanok és a szukák külleme jól megkülönböztethető.
Általános megjelenés
A fajta teste enyhén téglalap alakú: a törzs hossza valamivel nagyobb, mint a marmagasság. A Hamiltonstövare izmos, kiegyensúlyozott és sportos kutya, amelynek felépítése a hosszú távú munkát és az állóképességet szolgálja. Mozgása térölelő, egyenletes és hatékony, a végtagok elölről és hátulról nézve párhuzamosan dolgoznak.
Viselkedés és temperamentum
A Hamiltonstövare barátságos, kiegyensúlyozott és jóindulatú természetű kutya. Munkában kitartó, önálló és jó szaglású, otthon pedig általában nyugodt, emberközpontú társ. Vadászkutya múltja miatt erős lehet benne a nyomkövetési és üldözési ösztön, ezért biztonságos területen, megfelelő behívással és következetes neveléssel érzi magát a legjobban.
Fej
A fej hosszúkás, száraz, de nem finomkodó. A koponya enyhén ívelt, a stop mérsékelt. Az orrhát egyenes, a fang erős és viszonylag hosszú, nem lehet hegyes vagy gyenge. Az orrtükör fekete, jól fejlett orrnyílásokkal. Az ajkak feszesek, nem lógnak túlzottan.
A harapás ollószerű, a fogazat erős és szabályos. A szemek sötétbarnák, nyugodt, értelmes kifejezést adnak a kutyának. A fülek magasan tűzöttek, lelógók, puhák és a pofákhoz simulnak; előrehúzva körülbelül a fang közepéig érnek.
Nyak és test
A nyak hosszú, erős és jól illeszkedik a vállakhoz. A bőr feszes, nem kívánatos a laza, lebernyeges nyak.
A hát egyenes és erős, az ágyék izmos, a far enyhén lejtős. A mellkas mély és hosszú, nagy tüdőkapacitást biztosít a kitartó mozgáshoz. A bordák mérsékelten íveltek, a hasvonal enyhén felhúzott, de nem agárszerű.
Farok
A farok a hát vonalának folytatásában tűzött, a csánkig ér vagy annak közelébe. Nyugalomban lelóg, mozgás közben enyhén ívelt, kard alakú tartás megengedett. Nem kívánatos, ha a kutya a farkát a hát fölé kunkorítva hordja.
Végtagok
Az elülső végtagok egyenesek, erős csontozatúak és párhuzamosak. A váll hosszú, izmos és jól hátranyúló, a könyök a testhez simul. A lábközép enyhén rugalmas, de nem gyenge.
A hátulsó végtagok erősek és izmosak, megfelelő szögelléssel. A comb széles, a térd és a csánk jól formált, ami erőteljes elrugaszkodást tesz lehetővé. A mancsok oválisak, zártak, jól ívelt ujjakkal és erős talppárnákkal.
Szőrzet
A szőrzet rövid, tömör, testhez simuló és időjárásálló. A fejen, a füleken és a végtagok elülső részén rövidebb és simább, míg a farok alsó részén és a comb hátulsó oldalán kissé hosszabb lehet. A bunda könnyen ápolható, de a rendszeres átkefélés segít eltávolítani az elhalt szőrt és jó állapotban tartani a bőrt.
Szín
A Hamiltonstövare jellegzetesen háromszínű. A fekete főként a nyak felső részén, a háton, a törzs oldalain és a farok felső részén jelenik meg. A cserbarna árnyalat a fejen, a füleken, a lábakon, a nyak oldalán, a testen bizonyos részein és a farok alsó oldalán látható; színe a világosabb aranybarnától a mélyebb vörösesbarnáig terjedhet.
Fehér jegyek általában a pofán vagy homlokcsíkként, a nyakon, a mellkason, a mancsokon, a lábak alsó részén és a farok végén fordulnak elő. A színeknek tisztán elkülönülőnek kell lenniük, és egyik szín sem uralhatja aránytalanul az összképet.
Méret
A kívánatos marmagasság kanoknál körülbelül 53–61 cm, ideális esetben 57 cm körül. Szukáknál körülbelül 49–57 cm, ideális esetben 53 cm körül. A kutya összhatásában mindig az arányosság, az erő és a mozgékonyság a fontos, nem a puszta méret.
Hibának számító jellemzők
Nem kívánatos a túl nehéz, durva vagy éppen túl finom testfelépítés, a gyenge csontozat, a rossz arányok, a félénk vagy agresszív viselkedés, a hibás harapás, a túl világos szem, a rosszul hordott farok, a gyenge mozgás, valamint a nem megfelelő színeloszlás vagy szőrtípus. A fajta lényege az elegáns, erős, kitartó kopó, amely barátságos természetével és munkakészségével is megfelel eredeti rendeltetésének.
A Hamiltonstövare Svédország egyik régebbi vadászkutyafajtája, amelynek kialakulása a 18–19. század fordulójára tehető. A fajta alapját különböző, főként dél-német, svájci, illetve angol eredetű kopó- és hajtókutyák adták. A svéd kopók a 16. század óta ismertek voltak az országban, de sokáig főként az arisztokrácia vadászkutyái voltak.
A fajta történetében fontos szerepet játszott gróf Adolf Patrik Hamilton, akinek két kutyája, Pang és Stella, a mai Hamiltonstövare alapjainak tekinthetők. A fajta először svéd kopóként vált ismertté, majd 1921-ben kapta a Hamiltonstövare nevet, a fajta létrehozásában meghatározó szerepet játszó Hamilton gróf tiszteletére.
Szín és megjelenés
A berni pásztorkutya fajtastandard szerinti színe a trikolór. Ez a fajta hagyományosan fekete, rozsdabarna és fehér jegyekkel fordul elő.
Ha olyan színt lát, amely nem tartozik a fajtára jellemző, elfogadott színek közé, az általában nem számít fajtastandardosnak. Előfordulhatnak ettől eltérő egyedek is, de tenyésztési vagy választási szempontból érdemes mindig a fajtajellegeknek megfelelő kutyát keresni.
A szín azonban csak egy szempont. Kutyaválasztáskor a legfontosabb a jó egészség, a kiegyensúlyozott temperamentum és az, hogy a kutya megfeleljen a fajta jellegzetes tulajdonságainak.
Színek
További információ
Galéria
Források: AKC, The Kennel Club. Magyar fajtáknál: MEOESZ.