tibeti terrier— kutyafajta
Tibeti eredetű, az 1930-as években Angliába került terelőkutya.
Más néven: Tibetan Terrier, tibetan-terrier, Tibetan Terrier, tibetan-terrier, Tibetan Terrier, tibetan-terrier
Gondozás és tartás
Jellemzők
Bemutatkozás
Bemutatkozás
A tibeti terrier első pillantásra hasonlíthat kisebb rokonára, a lhászai apóra, de valójában a közepes termetű kutyák alsó tartományába tartozik. Marmagassága nagyjából 38 cm, testtömege általában 9–11 kg körül alakul.
A fajta egyik legjellegzetesebb vonása a gyönyörű, dús kettős szőrzet: alatta puha, gyapjas réteg található, fölötte pedig hosszú, finom fedőszőrzet. Különleges ismertetőjegyei a nagy, lapos, „hótalpszerű” mancsok is, amelyek évszázadokon át segítették a tibeti hegyvidék havas, csúszós terepén való mozgásban.
Leírás
A tibeti terrier inkább családtag, mint egyszerű házi kedvenc. Nagyon finoman ráhangolódik a gazdája hangulatára, hűséges és ragaszkodó társa az emberének. Ugyanakkor van benne némi csibészség is, ezért a következetes, nyugodt, változatos nevelés különösen fontos.
A tibeti terrier kölyök egy ősi fajta utódja, amelynek múltja több mint 2000 évre nyúlik vissza. Őseit tibeti kolostorok lámái tenyésztették ki, és a zord, hegyvidéki terepen is biztosan tudtak közlekedni. Ez a kutya okos és önálló gondolkodású, ezért sok játékra, rendszeres mozgásra és közös szabadtéri programokra van szüksége ahhoz, hogy igazán kiteljesedjen.
Leírás
A tibeti terrier közeli rokona a lhasa apsónak, és a fajta korai brit kutyakiállításokon még lhasa terrier néven szerepelt. Bár a neve terrierre utal, valójában nem terrier, hanem hagyományosan juhok terelésére és őrzésére használt pásztorkutya volt.
A fajta Tibetből egy brit orvos, Dr. Greig révén jutott ki, aki az 1920-as évek elején az indiai–tibeti határ közelében dolgozott egy kórházban. Amikor az 1930-as években visszatért Angliába, magával vitte kutyáit is, és Lamleh-vonalú egyedei nagy szerepet játszottak a fajta megalapozásában Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.
A tibeti terrier zömök, szögletes felépítésű, kissé rusztikus megjelenésű kutya. Az utóbbi években különösen kedvelt kiállítási kutyává vált, de eredetileg munkakutya volt, nem dísz- vagy terrierfajta.
Történet
Történet
A fajta neve csak részben pontos: a tibeti terrier valóban tibeti eredetű, de nem valódi terrier sem származása, sem viselkedése, sem eredeti feladata alapján. A „terrier” elnevezés inkább nyugati tévedésből ragadt rá, és végül fennmaradt.
Ez egy ősi fajta, amely a Tibet elszigetelt, nehezen megközelíthető vidékein alakult ki. A tibeti kutyák közül több is kapcsolatban áll a buddhista kolostorokkal és a Dalai Lámával, és a tibeti terrier is közéjük tartozik. Története során elsősorban társkutyaként és őrzőként ismerték, de hosszú múltja alatt terelésben és nyájak védelmében is segített.
Eredeti feladat
A fajta neve csak részben pontos: a tibeti terrier valóban tibeti eredetű, de nem valódi terrier sem származása, sem viselkedése, sem eredeti feladata alapján. A „terrier” elnevezés inkább nyugati tévedésből ragadt rá, és végül fennmaradt.
Ez egy ősi fajta, amely a Tibet elszigetelt, nehezen megközelíthető vidékein alakult ki. A tibeti kutyák közül több is kapcsolatban áll a buddhista kolostorokkal és a Dalai Lámával, és a tibeti terrier is közéjük tartozik. Története során elsősorban társkutyaként és őrzőként ismerték, de hosszú múltja alatt terelésben és nyájak védelmében is segített.
Tudtad?
A tibeti terrier Tibetből származik, és a tibeti szentírásokhoz és kolostori élethez szorosan kötődő, ősi fajta. A lhasa apsóval és a tibeti spániellel együtt a Tibetben kialakult három ismert fajta egyike. Több mint 2000 évvel ezelőtt lámák és szerzetesek nevelték kolostorokban, ahol nagy becsben tartották, és sok helyen szerencsehozó társas kutyaként tekintettek rá. Az Egyesült Államokba az első hivatalosan nyilvántartott példány 1956-ban került. A neve ellenére valójában nem terrier típusú kutya; az elnevezés inkább a méretére utal.
Egészség és gondozás
Fajtaklub egészségügyi nyilatkozat
A tibeti terrier általában szívós, jó egészségű fajta, de mint minden kutyánál, itt is előfordulhatnak öröklött vagy szerzett egészségügyi problémák. A felelős tenyésztés és a rendszeres állatorvosi szűrések sokat segíthetnek abban, hogy a kölykök és a felnőtt kutyák egyaránt a lehető legjobb eséllyel maradjanak egészségesek.
A fajtánál érdemes odafigyelni a szemészeti betegségekre, bizonyos csípő- és térdproblémákra, valamint egyes autoimmun vagy anyagcsere-eredetű kórképekre is. Előfordulhatnak továbbá fogászati problémák és bőrrel, szőrzettel kapcsolatos gondok is, ezért fontos a rendszeres otthoni ellenőrzés és ápolás. A hosszú, dús szőrzet miatt a bőr állapota könnyen rejtve maradhat, így a kefélés közben érdemes átnézni a testet kisebb csomók, irritációk vagy sebek után.
A tibeti terrier egészségének megőrzésében nagy szerepe van a kiegyensúlyozott étrendnek, a megfelelő testsúlynak, a rendszeres mozgásnak és az időben elvégzett állatorvosi vizsgálatoknak. Új kutya választásakor hasznos olyan tenyésztőt keresni, aki elvégezteti a fajta számára ajánlott szűréseket, és átláthatóan tájékoztat a felmenők egészségéről is.
Ha szeretnéd, szívesen készítek ehhez egy rövidebb, weboldalra jobban illeszkedő változatot is.
Egészségi megjegyzések
A tibeti terrierek általában egészséges kutyák. Mint minden fajtánál, náluk is előfordulhatnak bizonyos örökletes vagy szerzett egészségügyi problémák, például csípődiszplázia, térdkalácsficam, pajzsmirigy-alulműködés, daganatos betegségek, süketség, szürkehályog, progresszív retinaatrophia, szemlencseficam és neuronális ceroid lipofuszcinózis. Egyes egyedek életük során szembesülhetnek ezekkel a gondokkal, de a legtöbb tibeti terrier jó egészségi állapotban van.
Egészség
A tibeti terrier általában szívós, jó egészségnek örvendő fajta, és sok egyede szépen öregszik. Ugyanakkor az egészségügyi problémák előfordulása idővel változhat, részben a környezet, az étrend és az életmód különbségei miatt.
A túl korai ivartalanítás vagy kasztrálás egyes kutyáknál hozzájárulhat az ízületi gondok kialakulásának kockázatához, ezért sok tenyésztő azt javasolja, hogy a kutya előbb érje el az érett kort.
Idősebb tibeti terriereknél nem ritka a szívzörej és a szürkehályog. Előfordulhat időskori egyensúlyzavar, úgynevezett vesztibuláris betegség is, amely ugyan ijesztő lehet, de sok esetben javulhat vagy teljesen rendeződhet. Az idősödő kutyáknál a daganatos betegségek is egyre nagyobb aggodalmat jelentenek.
A felelős tenyésztők többféle szűrést végeznek az állományaikban, például allergiákra, pajzsmirigyproblémákra, húgyhólyagkövekre, fogágybetegségre, valamint csípő- és térdkalácsproblémákra. Emellett a genetikai vizsgálatok is hasznosak lehetnek olyan örökletes betegségek kiszűrésében, mint például az NCL, az LL vagy a PRA, hogy csökkentsék ezek megjelenésének esélyét a kölykökben.
Táplálkozás
A tibeti terrier olyan vidéken alakult ki, ahol az emberek életében a bőség és a szűkösség egyaránt jelen volt. A hagyományos tibeti étrendben fontos szerepet kapott a könnyen emészthető kása, például a főtt árpalisztből készült étel, valamint a húsleves. A tibeti terrierek gyakran az ebből megmaradt kását kapták meg tápláléknak.
Ez a fajta természeténél fogva karcsú, és nem falánk: sok tibeti terrier alaposan megrágja az ételt, és előfordul, hogy nem eszi meg a tálban maradt teljes adagot. Éppen ezért nem mindig szükséges túlaggódni az etetés mennyiségét. A legjobb választás egy jó minőségű, valódi alapanyagokból készült eledel, miközben figyeljük a kutya testalkatát és kondícióját. A sovány, fitten tartott kutya általában energikusabb, egészségesebb, és mozgékonyabb marad.
Ápolás
A tibeti terrier külleme alapján sokan azt gondolják, hogy csak a hosszú, rendezett szőrű kiállítási kutya képét kell nézniük, pedig valójában egy mozgékony, sokoldalú eb rejtőzik a bundája alatt. Kettős szőrzete van: az aljszőrzet gyapjas jellegű, jól szigetel és segít a nedvesség elleni védekezésben. A szőrzet tapintása egyedenként eltérhet: lehet puhább vagy durvább, és némelyik kutyánál könnyebben filcesedik, mint másoknál. Természetes állapotában a fajta bundája jól bírja a változékony időjárást és a kültéri élet mindennapjait.
Ha a hosszú szőrzet akadályozná a közös kirándulásokat vagy aktív programokat, praktikus lehet rövidebbre nyírni, például kölyökfazont választani. A rendszeres ápolás azonban nemcsak a szőr rendben tartása miatt fontos: erősíti a kutya és gazdája közti kapcsolatot, jó lehetőség a tanításra, és segít időben észrevenni az esetleges egészségügyi problémákat is. Sok gazda számára meglepően kellemes, nyugodt közös rutin válik belőle.
Mozgás
A tibeti terrierek általában nagyon szeretik a sétákat és azt, ha a gazdájukkal együtt lehetnek a szabadban. A fajta egyedei között azonban nagy lehet a különbség az energiaszintben és a mozgásigényben: van, amelyik kifejezetten aktív társ, más pedig beéri a mérsékeltebb, mindennapi sétákkal. Egy felelős tenyésztő segíthet olyan kölyköt választani, amely illik a leendő gazda életmódjához.
Ha Ön túrázni, hosszabb kirándulásokra indulna, biztosan talál olyan tibeti terriert, amely örömmel csatlakozik. Ha inkább nyugodtabb tempójú mindennapokat él, és csak egy-két rövidebb sétát tesz a ház körül, arra is alkalmas lehet ez a fajta. Sok tibeti terrier szívesen talál magának egy kedvenc helyet a lakásban, ahonnan kilát az ablakon vagy az ajtón, és figyelheti a történéseket. Ha ez a hely egy lépcsőforduló, erkély vagy más jó rálátást adó pont, azt különösen kedvelik.
Nevelés és tanítás
A tibeti terrier önálló gondolkodású fajta, amely gyorsan tanul, de az ismételgetést és a kemény, kényszerítő módszereket rosszul viseli. Olyan nevelés működik vele a legjobban, amely segít neki a helyes döntés meghozatalában, nem pedig folyamatosan rákényszeríti azt.
A klikkeres tréning különösen hasznos lehet, és sok gazda tapasztalja, hogy ez az együtt tanulás mindkét fél számára élvezetesebbé teszi a folyamatot. A tibeti terrier lelkes tanuló, szívesen dolgozik szorosan együtt a gazdájával, például agilityben, rallyban vagy szimatmunkában, és örömmel végez olyan feladatokat is, amelyek hasznosak a család vagy a háztartás számára.
Ez a fajta a társas kapcsolatban az együttműködést, a bizalmat és a kölcsönös tiszteletet keresi. Gazdáihoz erősen kötődik, és nagy képessége van a szeretetre, illetve a hűségre.
Tenyésztés előtti szűrések
Tibeti terrier tenyésztés előtt különösen fontos az egészségügyi szűrések elvégzése, mert a fajtában több öröklődő betegség is előfordulhat. A felelős tenyésztőknek legalább az alábbi vizsgálatokat javasolt elvégeztetniük:
DNS-teszt neuronális ceroid lipofuszcinózisra (NCL12) DNS-teszt elsődleges lencseluxációra (PLL) DNS-teszt progresszív retina atrófiára (PRA, rcd4) DNS-teszt agyalapi mirigy eredetű törpenövésre (DP-LXH3) Csípőszűrés csípődiszplázia ellen
Vannak további ajánlott vizsgálatok is, amelyek szintén segítenek megőrizni a fajta egészségét. Ezek közé tartozik:
DNS-teszt progresszív retina atrófiára (PRA3) Szemészeti szűrés hivatalos szemvizsgálati program keretében
A legjobb gyakorlat az, ha a tenyésztésre szánt kutyák mindegyik szükséges és ajánlott szűrésen átesnek. Ezzel csökkenthető annak esélye, hogy öröklődő betegségek kerüljenek továbbadásra.
Ha szeretnéd, egy adott kutya egészségügyi eredményeit is ellenőrizheted a nyilvántartási és szűrési eredménykereső segítségével, ahol a DNS- és egyéb szűrési tesztek eredményei is megtalálhatók. A szülők rokontenyésztési értéke is megtekinthető, ami hasznos lehet, ha kölyköt választasz vagy tenyésztést tervezel.
DNS-tesztelés
Az egészségügyi szűrések megtervezéséhez egy fajtára szabott csomagot kínálunk, amely a Black Russian Terrier sajátos egészségügyi igényeihez igazodik. Ez segít jobban megismerni a lehetséges kockázatokat, és megalapozott döntéseket hozni a tenyésztés vagy a mindennapi gondozás során. További információért és a fajtához kapcsolódó vizsgálatok eléréséhez kattintson ide.
Egészséges tenyésztés
2025 folyamán átfogó felülvizsgálatot végeztünk a fajtatiszta kutyák egészségével kapcsolatos munkánkról, és ennek alapján egy új szemléleti keretet dolgoztunk ki az egészséges tenyésztés támogatására. Ez a megközelítés a tenyésztési döntéseknél minden olyan egészségügyi és jóléti szempontot figyelembe vesz, amely bármely kutyafajtánál vagy kutyatípusnál fontos lehet, és továbbviszi a korábbi fajtaegészségügyi tervek céljait.
A keret három fő területre összpontosít: - beltenyésztés és genetikai sokféleség - testfelépítés - fajtára jellemző betegségek és általános jóllét
Ennek a rendszernek az előnye, hogy azonos kihívással küzdő fajtákat együtt lehet kezelni, így célzottabb támogatás nyújtható, a tenyésztői közösségek pedig hasznos tapasztalatokat és tudást oszthatnak meg egymással. A korábbi egészségügyi és megőrzési tervekben szereplő intézkedések és prioritások fokozatosan ebbe az új keretbe kerülnek át.
További információk később is elérhetők lesznek, ahogy a megközelítés fejlődik és egyre inkább alkalmazhatóvá válik az Affenpinscher fajtára is.
További egészségügyi információk
Ha bármilyen kérdése van a tibeti terrier egészségével kapcsolatban, vagy aggódik egy esetleges öröklött problém miatt, érdemes állatorvoshoz fordulnia. Hasznos lehet felvenni a kapcsolatot a fajta egészségügyi koordinátorával is, aki a fajta egészségéért és jólétéért dolgozik, és a tenyésztői közösséggel együtt képviseli az ezzel kapcsolatos szempontokat. Ők az egészségi kérdésekben tájékoztatást tudnak adni, és szükség esetén segítenek a további lépésekben. A kapcsolatfelvételhez írjon e-mailt Pat Tempestnek.
További tenyésztési információk
Jelenleg ehhez a fajtához nem tartoznak további, külön fajtaspecifikus tenyésztési korlátozások.
Az egészségügyi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az állatorvos szakmai tanácsát.
Gyakori kérdések
- Milyen nagyra nő a tibeti terrier?
- A tibeti terrier mérete: A Tibetan Terrier marmagassága általában 36–43 cm., 8–14 kg (a kanok általában nagyobbak, a szukák valamivel kisebbek).
- Mennyi ideig él egy tibeti terrier?
- A tibeti terrier várható élettartama: 15–16 év.
- Mennyi mozgást igényel a tibeti terrier?
- A tibeti terrier mozgásigénye: High Energy.
- Családba való a tibeti terrier?
- A tibeti terrier gyerekekkel való összeférhetősége: With Supervision.
- Sokat vedlik a tibeti terrier?
- A tibeti terrier szőrhullása: Moderate.
- Milyen a tibeti terrier temperamentuma?
- Hűséges, szeretetteljes és érzékeny.
Fajtaszabvány
Bevezetés
A tibeti terrier fajtaszabványa azt írja le, milyen legyen az ideális egyed külleme, természete és felépítése, hogy a fajta megőrizze eredeti munkaképességét és egészségét. A legfontosabb a szilárd egészségi állapot: a túlzó testarányok, a szélsőséges küllemi jegyek vagy bármely olyan tulajdonság, amely rontja a kutya jóllétét, nem kívánatos. Ha egy kutyán olyan jellemző, szín vagy tulajdonság jelenik meg, amely a szabvány szerint nem elfogadható, az nem részesülhet elismerésben a kiállítási körben.
A tibeti terrier robusztus, közepes termetű, hosszú szőrű kutya, általában közel négyzetes testfelépítéssel. Összképe kiegyensúlyozott, túlzásoktól mentes. Élénk, jó természetű, hűséges társ, sok kedves és vonzó egyéni vonással. Nyílt, figyelmes, intelligens és bátor, de nem durva és nem harcias. Idegenekkel szemben inkább tartózkodó.
Feje közepes hosszúságú, sem széles, sem durva, az enyhén keskenyedő forma az orrtól a fülek felé érvényesül. A koponya nem domború és nem is teljesen sík a fülek között. Az arccsontok íveltek, de nem túl hangsúlyosak. A stop határozott, de nem túlzott. Az orr erőteljes, az alsó állkapocs fejlett. A fang hossza azonos azzal a távolsággal, amely a szemek vonalától az occiputig, vagyis a nyakszirtig mérhető. Az orrtükör fekete. A fej hosszú szőrrel fedett, amely előreesik, de nem akadályozza a látást. Az alsó állkapcson kis szakáll található, de nem túlzott mértékben. Az egész arckifejezés határozott.
Szeme nagy, kerek, sötétbarna, nem kidülledő és nem is mélyen ülő, valamivel távolabb helyezkedik el egymástól. A szemhéjszélek feketék. Fülének formája V alakú, közepesen nagy, magasan tűzött, az oldalsó részen lóg, és gazdagon díszített szőrzet fedi. A fogazat ollós vagy fordított ollós harapású lehet; az alsó és felső metszőfogak szabályosan, enyhén ívelt sorban állnak, és lehetőleg teljes fogazat kívánatos.
Nyaka erős, izmos, közepes hosszúságú, így a fej a hátvonal fölött viselhető, miközben az összhatás kiegyensúlyozott marad. Jól illeszkedik a vállakhoz. Elülső része erősen díszített szőrrel fedett. A vállak jól illesztettek, a felkar jó hosszúságú és lejtésű. A végtagok egyenesek és párhuzamosak, a lábközép enyhén lejtős.
Teste izmos, tömör és erőteljes. A vállcsúcstól a faroktőig mért hossz megegyezik a marmagassággal. A bordakosár jól ívelt, a mellkas mély, könyökig ér. A bordák jóval hátranyúlnak. A felső vonal vízszintes, az ágyék rövid és kissé ívelt, a far vízszintes. A hátulsó testfél erősen díszített és jól izmolt. A térdek jól szögeltek, az alacsonyan helyezkedő csánkok segítik a vízszintes hátvonalat és az erőteljes mozgást.
Lába nagy, kerek, gazdagon szőrözött az ujjak között és a talppárnák körül. A kutya a talppárnákon áll, a lábfejben nincs túlzott ív. Farka közepes hosszúságú, meglehetősen magasan tűzött, és vidáman a hát fölé kunkorodik. Nagyon dús zászló fedi. A farok végén gyakori az enyhe törés, ami megengedett.
Mozgása sima, könnyed, jó eléréssel és erőteljes hátsó hajtással. Járás és ügetés közben a hátsó lábak nem térhetnek sem a mellső lábak belseje, sem azok külseje felé.
Szőrzete kettős. Az aljszőrzet finom és gyapjas. A fedőszőr bőséges, finom, de nem selymes és nem gyapjas; hosszú, egyenes vagy hullámos lehet, de nem göndör. Színe lehet fehér, arany, krém, szürke vagy füstszínű, fekete, tarka és háromszínű; elvileg bármilyen szín elfogadott, kivéve a csokoládé, májszínű és merle árnyalatokat, amelyek nem megengedettek. A kanok marmagassága általában 36–41 cm, a szukák kissé kisebbek.
A szabványtól való bármilyen eltérés hibának számít, és a hiba súlyosságát annak mértéke, illetve az egészségre és jóllétre gyakorolt hatása alapján kell megítélni. A kanoknak két, láthatóan normális, teljesen leszállt here kell rendelkezniük. A kölyök kiválasztásakor fontos tudni, hogy a megadott méretek irányadóak: egy-egy kutya lehet kisebb vagy nagyobb is a szabványban szereplő értékeknél.
Fajtaszabvány összefoglaló
A tibeti terrier közepes termetű, jól kiegyensúlyozott, erős felépítésű kutya, amelyet nem a túlzott finomság, hanem a jó csontozat, a rugalmasság és a mozgékonyság jellemez. Testalkata valamivel hosszabb, mint magas, de összképe mégis kompakt és harmonikus. Fontos, hogy ne tűnjön nehézkesnek vagy túl könnyűnek, mert az eredeti feladatához a stabil, mégis fürge mozgás volt ideális.
A fej arányos a testtel, és a kifejezés különösen fontos ennél a fajtánál: figyelmes, élénk, intelligens benyomást kell keltenie. A szemek közepes méretűek, egymástól nem túl közel ülnek, és a sötétebb árnyalat általában előnyös. A fülek lelógók, jól tollasodhatnak, és a fej oldalán helyezkednek el. Az erős pofa és az arányos koponya a fajta jellegzetes megjelenésének része.
A nyak erős, a vállak jól dőlnek, a mellkas mély, de nem túl széles. A felső vonal szilárd, a hát egyenes és feszes. Az ágyék rövid, a farok magasan tűzött, és gyakran szépen kunkorodik a hát fölött. A far hossza és dőlése segíti az egyensúlyos, lendületes mozgást.
A mellső végtagok egyenesek, erősek és jól csontozottak, a könyökök a testhez simulnak. A hátsó végtagok izmosak és jól szögeltek, hogy a kutya biztosan és rugalmasan tudjon haladni. A mancsok nagyok, kerekdedek, és vastag szőrzet védi őket, ami különösen hasznos volt a zord, hegyvidéki környezetben.
A mozgásnak könnyednek, szabadnak és hatékonynak kell lennie. Elöl és hátul is jó előre- és hátranyúlás, valamint erős tolóerő az elvárás. A fajta természetes üteme laza, gördülékeny járás, nem pedig merev vagy kapkodó mozgás.
A szőrzet a tibeti terrier egyik legfeltűnőbb sajátossága. Bőséges, közepesen hosszú vagy hosszú, kettős szőrzet, amely tapintásra dús és védelmet nyújt az időjárás ellen. A fedőszőr lehet egyenes vagy enyhén hullámos, de nem lehet göndör vagy selymesen lelapuló. Az aljszőrzet puha és sűrű. A fejen, a füleken, a lábakon és a farkon gyakran gazdagabb a szőrzet. A fajta természetes külleme fontosabb, mint a túlzott formázás.
A színváltozatok rendkívül sokfélék lehetnek, és szinte minden szín elfogadott. A változatosság a fajta sajátja, ezért a szín önmagában nem fontosabb az összhangnál, az egészséges felépítésnél és a jó mozgásnál.
Összességében a tibeti terriernek azt az erőt, ügyességet és lelki jelenlétet kell sugároznia, amely egy eredetileg hegyi környezethez alkalmazkodott, sokoldalú kísérő kutyát jellemez. A standard lényege az egyensúly: szép megjelenés, jó szerkezet, biztos mozgás és természetes, figyelmes kifejezés.
A tibeti terrier erős felépítésű, közepes méretű, hosszú szőrű kutya, általában közel négyzetes testaránnyal. Összhatása kiegyensúlyozott, túlzásoktól mentes.
Szín és megjelenés
A tibeti terriernél nincs külön, hivatalosan rögzíthető színválaszték erre a célra. A fajtaszabványban azonban több hagyományos szín és színkombináció is elfogadott. Ide tartozhat például a fekete, a fekete-cser, a fekete-fehér, a fekete fehér cser jegyekkel, a csokoládé, a csokoládé-fehér, a krém, a krém-fehér, a sötét zobel, a szürke, a szürke-fehér, az arany, az arany-fehér, az arany zobel, az arany zobel-fehér, a vörös zobel, a zobel, a zobel-fehér, a füstszínű, a füstszínű-fehér, a háromszínű, a fehér, a fehér-fekete, a fehér-arany, a fehér-arany zobel és a fehér-zobel.
Ha egy kölyök színe nem szerepel a megszokott, ismert változatok között, az külön kategóriába kerülhet. Ilyenkor érdemes szakértő segítségét kérni a pontos megnevezéshez.
Fontos tudni, hogy a szín önmagában nem lehet a legfontosabb szempont kutya választásakor. Mindig az egészség és a vérmérséklet legyen az első, és csak ezután érdemes a megjelenést figyelembe venni.
Színek
Jelölések
További információ
Galéria
Források: AKC, The Kennel Club. Magyar fajtáknál: MEOESZ.